Katie Alender: Bad Girls Don't Die - A rossz lányok nem halnak meg

A ​​szenvedélyt csupán egy hajszál választja el a megszállottságtól…
Alexis kishúga, Kasey megszállottjává válik egy antik babának, de Alexis nem igazán foglalkozik a dologgal, mert Kasey egyébként is elég fura. Ami azt illeti, Alexist is furának tartják az iskolatársai és a szülei, sőt, még a saját goth haverjai is. A dolgok egyre különösebbek lesznek, amikor a régi házban, ahol a lányok laknak, különös dolgok történnek: ajtók nyílnak ki és csukódnak be maguktól, a víz felforr a meggyújtatlan gázon, és a kikapcsolt légkondicionáló úgy lehűti a levegőt, hogy látszik az ember lehelete is.
És Kasey is megváltozik. Kék szemei zölddé válnak, elkezd régiesen beszélni és több óra is kiesik az emlékezetéből. A legnyugtalanítóbb azonban Kasey ellenséges viselkedése: az addig kedves, babaszerető kislány eltűnik, az új Kasey pedig dühös. Alexis az egyetlen, aki megállíthatja a húgát – de mi van, ha a zöldszemű lány már nem is Kasey?Mit tennél, ha a várost halálos veszély fenyegetné, de senki sem hinne neked?

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2013
Oldalszám: 310
Fordító: Szabó Krisztina

Meglepődtem azon, hogy ahhoz képest, hogy ez egy már lassan 4 éves könyv, még alig 300-an olvasták a Molyon. Pedig annyira nem rossz könyv, kellemes kis olvasmány egy délutánra, kicsit érdekfeszítő és vannak benne izgalmas részek, de számomra könnyen felejtős.

Sok rész még a gimiben játszódik, mert a főhősünk, a 15 éves Alexis odajár, aki egy kicsit amolyan lázadó, rossz lány figura, bár én annyira nem érzékeltem a "rosszaságát", mert az egész annyiban kimerült, hogy rózsaszín haja van, és benne van egy bandában, aminek a neve: Kárhozottak klubja. Tipikus gimis klikkek, külön a szurkolólányok, külön a menők, külön a "számkivetettek".  


A történet lényege azonban nem a suliban történik, hanem Alexis otthonában. Egy hatalmas, régi, ijesztő házban lakik a húgával és a szüleivel. Az utóbbi időkben húga, Kasey, egyre furább dolgokat művel, és nem a megszokott módon viselkedik. Alexis eleinte fel sem veszi a viselkedését, azt hiszi, hogy csak kamaszkori lázadás miatt csinálja. A családjuk sem éppen tökéletes, Alexis pedig úgy érzi, nincs egy barátja sem, és senki, aki megértené, vagy aki a legjobb barátja lehetne. 
Volt benne egy jó gondolat, hogy onnan kapunk néha segítséget és szeretetet, ahonnan soha nem is gondolnánk. Alexis pedig kénytelen az "ellenséggel" barátságot kötni a húga megmentése érdekében.

Nemsokára aztán kiderül, hogy a házban egy titokzatos, régi szellem lakozik, aki múltjától képtelen szabadulni és bosszút akar állni azokon, akik a halálba kényszerítették, és a lelke egy babában lakozik, innen a felszínre akar törni.

A könyv közepétől izgalmas volt, ahogy egyre jobban kitisztult a kép, a történet folyása és egybeolvadása a jelennel már eléggé lekötött, a szereplőket mégsem sikerült teljesen megkedvelnem.A halovány szerelmi szál teljesen felesleges volt, csak kellett egy kis töltelék sztori a könyvbe. 
Szerintem egyáltalán nem volt ijesztő, szóval nyugodtan olvassátok, mert csak egy kis izgalommal vegyített  tipikus YA. 


Csillagos értékelés:

"– Néha az élet egyszerűen csak borzalmas."
*
"A problémáidban egy közös dolog van: te."
*
Megőrülhetsz anélkül, hogy tisztában lennél vele, épp megőrülsz?
*
"A szív lenyűgöző valami. Még ha az egész életem épp a széthullás szélén állt is, képtelen voltam nem arra gondolni, milyen kék Carter szeme, milyen szőke a haja, és mennyi mindent tud az építészetről…"
*
"Alexis, a húgodat megszállta valami. (…) Mint valami szellem, démon, a sötét oldal, Voldemort…"


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése